Úton a kórház felé - Videofelvételen megörökített szülés margójára
2015.07.29 19:35
Szerző: Sipos Edit, Magzatkilökő reflex I.
Úton a kórház felé - Videofelvételen megörökítette szülés margójára
A minap a Facebookon a szülészeti és babákkal kapcsolatos témákkal foglalkozó oldalak megosztottak egy döbbenetes videó-felvételt. Az édesanya miközben férje haladt az országúton és szimultán filmezte őt, kb. 4 perc leforgása alatt életet adott egy egészsége kisfiúnak. Döbbenetes, mert az apuka nem lassított le és állt meg, még a legaktívabb szakaszában sem a kitolás fázisnak. Döbbenetes, mert az édesanya egy két felkiáltása - Ohh, my God!.... Baby coming out! -, után tényleg kicsusszant a kisbaba. ( youtu.be/WXEZ6g2WLoM )
Rögtön arra gondoltam - bár nem volt háborítatlan a szülés, mégis lehet - , hogy a Magzatkilökő reflex megnyilvánulásának lehetett szemtanúja a sok ezer néző.
A Magzatkilökő reflex fogalmát először Niles Newton használta, amikor állatkísérletekben az egerek szülését/születését vizsgálva azt tapasztalta, hogy a magzatkilökő reflex nem tud bekövetkezni, ha beavatkoznak, megzavarják a szülést. A rágcsálók agykérge sokkal fejletlenebb, mint az emberé - ez a terület az érzékelés és mozgás mellett a tudatos gondolkodásban és jelenlétben játszik fontos szerepet -, ezért kevésbé befolyásolja az állatok ösztönös viselkedést. Ezért lehetséges - feltételezi Niles - , hogy az egek esetében valóban reflex szerűen váltódik ki ez a viselkedés. Odent ebből és saját tapasztalataiból arra következtetett, hogy a nők vajúdását a külső körülmények zavaró hatása, és saját ellazulásuk hiánya- az éber agytörzs -, gátolja leginkább. Ezt az önfeledtséget segítheti egy pohár enyhe alkoholtartalmú pezsgő elfogyasztása és kellemes baráti közeg, de gátolja a kíváncsiskodó tekintet és persze az idegenek jelenléte.
Mi történik, ha ez a reflex kialakulását semmi sem zavarja? Többnyire otthonszüléseken tapasztalható otthonos nyugalomban, védett környezetben, háborítatlanul képes megnyilvánulni - egy kis sötétség sem ártalmas. A reflex során, néhány ( általában 2-4 ) ellenállhatatlan és egyben uralhatatlan kontrakció következik be, amely a gyermek megszületésével zárul. Ebben az állapotban az édesanyák ösztönös ( szinte öntudatlan) mozgást végeznek, teljesen elmerülve a " tevékenységben". A folyamat igen intenzív hormonhatás következménye - az adrenalin családba tartozó hormonok: noradrenalin és oxitocin felszabadulásával jár-, melyek kisebb félelemérzéssel kísérhetik a kontrakciók beindulását. Ezek az összehúzódások ekkor arra késztetik az anyát, hogy kapaszkodjon meg és közben, néhány hangosabb sóhajtás kíséretében megszületik- inkább kicsusszan-, az újszülött. Az előbb a szeretethormont, az oxitocint említtettem. Tudjuk, hogy ez a hormon felszabadulása játszik döntő szerepet az orgazmus kialakulásáért , ennek analógiájára nem is meglepő, hogy Magzatkilökő reflex bekövetkeztéhez is kellő intimitásra van szükség.
Az ilyen rohamos - és persze nagyon kívánatos -, szülések kapcsán fontos azt is megjegyezni, hogy a legtöbb esetben nincs szükség a gát metszésére sem- többek közt a felvett szülési pozíció miatt ( többnyire négykézláb )-, és az előrehajlás miatt sem. Ebben a szülési pozícióban a baba fejének több helye lesz a szülőcsatornán áthaladni, mely tovább gyorsíthatja a folyamatot, másrészt az anyának kevesebb fájdalmat és kellemetlenséget okoz maga a kitolás fázis. ( Michael Odent: Császármetszés (2004).
Összefoglalva Odent meglátásait, igen is kivánatos, hogy ezen reflex megnyilvánulhasson a szülőszobán, mert ösztönösebb, fájdalommentesebb, gyöngédebb lesz általa mind az anyának, mind az újszülöttjének a szülés kitolás fázisa.
Michael Odent francia származású, de Angliában is tevékenykedő sebész és szülész orvos - a háborítatlan szülés egyik élharcosa és a császármetszés rutinná válásának nagy kritikusa -, a frissítette fel szülészeti szakma számára a magzatkilökő reflex fogalmát 1987-ben. Franciaországi kórházi munkája során otthonszüléseknél is dolgozott. Ő vezette be a köztudatba a következő fogalmakat: otthonos szülőszoba vagy szülészet, a vízben szülés – vajúdómedence -, énekórák várandósok számára. Később, Odent alapította meg a londoni Magzati Egészség Kutatóközpontot - Primal Health Research Centert - és annak adatbázisát, amely epidemiológiai szakirodalom használatával kutatja az ember születés körüli életeseményei és későbbi egészségi állapota közti összefüggéseket.
Az 1986-ban publikált Magzati egészség (La Santé primale) című könyvében arra vonatkozó bizonyítékokról ír, hogy az ember homeosztázisa (belső környezetének, elsősorban az endogén hormonok által befolyásolt dinamikus állandósága) a magzati korban és a születés körül (azaz a perinatális időszakban) alapozódik meg: tehát a MAGZATI és ÚJSZÜLÖTTKORI életszakasz az, amikor az emberi test alkalmazkodó rendszerei beállítják a saját "alapértékeiket”. Ha ez a közeg stresszes volt, akkor feltételezhető, hogy a félelem és stresszes viselkedésért felelős hormonok küszöbe alacsonyabb lesz. Azaz sokkal nehezebb egy ilyen körülmények között született csecsemőt, kisgyermeket a későbbiekben megnyugtatni.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Michel_Odent)
Michael Odent (1930 - )